Ritmusérzék és olvasás: tippek a kisgyerekek ritmusérzékének fejlesztéséhez
A legújabb kutatások rávilágítottak arra, amit korábban csak sejtettünk, hogyan a zeneoktatás képes segíteni az olvasási és írási készségek fejlesztését. Többek között kimutatták, hogy a jobb ritmusérzékkel rendelkező gyerekek tisztábban és érthetőbben képesek feldolgozni és értelmezni az agyukban a hangokat. Ez a tulajdonság pedig erősen kapcsolódik az olvasáshoz és a nyelvtanuláshoz.
A hang mindig valamilyen jelentéshez kötődik. Amikor az olvasás készségét sajátítják el a gyerekek, megtanulják összekapcsolni a hallottakat a papírlapon látott betűkkel/szavakkal. A hangok és a leírt hangalakok társítása pedig döntő szerepet játszik az olvasás megtanulása során. Más tanulmányok arra is rámutattak, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél lassabb vagy nehézkesebb idegi válaszokat tapasztaltak a hangokra, gyakrabban előfordulnak olyan tanulási nehézségek, mint például a diszlexia.
A hang egyértelmű feldolgozásának képessége előnyt jelent akkor is, amikor egy hangot (szót, mondatot, utasítást stb.) nagy tömegben és zajban kell felfogni. Például egy osztályteremben.
Csak képzeljen el egy alsó tagozatos osztályt, ahol a gyerekek még nem feltétlen tudják betartani a szokásokat. Sutyorognak, nyikorgatják a székeket, pakolásznak, az utcáról is behallatszanak a hangok, és egy ilyen környezetben kell elkapni a tanár hangját és arra értelmesen reagálni.
Bár egyértelműen nem bizonyított, és további kutatásokra van szükség, az látható, hogy azok a gyerekek, akiknek fejlett a ritmusérzékük és/vagy zenei oktatásban is részesültek, jobb idegi válaszokat adnak a hangokra.
A feltételezés, hogy a zeneoktatás segítheti a nyelvtanulást, és olyan készségek fejlesztését, mint az olvasás, a hallás, a beszéd észlelése zajban, a figyelem és az emlékezet, arra hívja fel a figyelmet, hogy már a korai gyerekkorban érdemes elkezdeni a ritmusérzék tanítását.
Tippek a kisgyerekek ritmusérzékének fejlesztéséhez
A legtöbb szülő számára kihívást jelentő feladatnak tűnhet a ritmusérzék fejlesztése, a valóságban azonban a kisbabák agya már készen áll a ritmus, a hangnem, a dallam és a hangmagasság megkülönböztetésére. A kisbabák erős ritmusérzékkel születnek, és ez a képességük már az előtt fejleszthető, mielőtt megtanulnának felülni, járni vagy akár beszélni.
A megfelelő zenei előképzéshez olyan hangszerekkel, mint például egy zongora vagy egy játék szintetizátor, folyamatosan csiszolni lehet a ritmusérzéket. A ritmusérzék nem alakul ki egyik napról a másikra, de folyamatos és kitartó gyakorlással elsajátítható.
Hogyan fejlessze gyermeke ritmusérzékét?
A szakértők javaslata szerint, minél korábban kezdjük el a gyerekek ritmusérzékének fejlesztését, annál könnyebben tanulnak meg valamilyen hangszeren játszani, ráadásul a beszédkészségük is gyorsabban és jobban halad.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról a tényről, hogy minden gyerek más és más. Nem egyformák a képességeik, de a többségüknek van veleszületett zenei érzéke. Előfordulhatnak azonban olyan neurológiai hiányosságok, amik megakadályozzák a ritmus felismerését. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy gyermekünknek nincs ritmusérzéke, holott megeshet, hogy egy kihívás csak meghaladja az aktuális fejlettségi szintjét. De az sem kizárt, hogy kihagytunk egy-egy fontos lépést a ritmusfejlesztésből, vagy nem a megfelelő módszereket választottuk hozzá.
A ritmusérzék három fontos tényezője az ütem, a hang azonosítása és a tempó, amik jól fejleszthetők már egészen kiskorban is.
Ütem
A ritmus fejlesztésének egyik leggyakoribb területe az ütem fenntartása. Ez alapvető fontosságú a jó ritmusérzék fejlesztése szempontjából, és alappillérként szolgál bármilyen hangaszeren való játszás elsajátításához. Az ütem minden zene pulzusa.
A hang azonosítása
Ez tulajdonképpen a jó ritmusérzék kialakulásával függ össze, és megtanítja gyerekeknek a hangok helyes használatát, amikor valamilyen hangszeren játszanak. Ez nehéznek tűnik az elején, de sok gyakorlással idővel egyre könnyebbé válik. A hangok pontos azonosításához azonban az ütem tartása is elengedhetetlen.
Tempó
Ahány dallam, annyi tempó. A tempó az a sebesség, amellyel egy adott zenét eljátszunk.
A ritmus valójában mindezekhez a szempontokhoz kapcsolódik: azaz, hogy milyen hangokat azonosítunk, milyen ütemeket játszunk milyen sebességgel.
Ha egy kisgyereknek nehézségei vannak a ritmusérzékkel, bölcs dolog először megvizsgálni, mi a kiváltó ok. Ez a fent felsorolt három tényező bármelyike lehet. Az ütem, a hangok és a tempó összekapcsolódnak, és együttesen alkotják a ritmusérzéket. Ha az egyik hibádzik, nem lesz összhang.
Tevékenységek, amik segítik a ritmusérzék fejlesztését
A különböző korú gyermekek másképp reagálnak a zenére. Tegyük fel, hogy egy csecsemőt szeretne fejleszteni. A zene hallatán elképzelhető, hogy nem mutat fizikai örömet (mosolygás, hadonászás a kezekkel, rugdalózás), ennek ellenére bevonható a játékba. Fogja meg például a két kis kezét, és segítsen neki ritmusra tapsolni miközben énekel. A demonstrálással segít neki élvezni az új élményt és észrevétlenül tanítja.
Másrészt akár csecsemőről akár totyogóról beszélünk, ők sajátos módon képesek úgymond „ellenállni” a zenének. A legtöbb ösztönös mozdulat azonban segíti őket ráhangolódni a zenére.
Tevékenységek, amik segítik a ritmusérzék tanulását korai gyerekkorban:
– tapsolás
– lábbal dobbantás
– jobbra-balra billegés
– különféle tárgyak ütögetése (dobolás imitálása)
– fel és le ugrálás
– stb.
Ezek a cselekvések támogatják az ütem felismerését. Az ütemérzék kialakulásával pedig a gyerekek idővel képesek lesznek visszaadni a ritmusokat különböző tempóban.
Számolási rendszer a ritmus gyakorlásához
A zene és a ritmusérzék tanításához általánosan használt rendszer a számlálási módszer. Ez jól működik a ritmusok megtanításához, és nagyon egyszerűvé teszi az ütemjelzések és mérések fogalmának elsajátítását.
Tipikus példája ennek a zongoratanítás. A zongoratanárok hangosan számolnak, amikor a gyerekeket tanítják. Bár a módszer egyszerűnek tűnik, valójában jóval hasznosabb, mint azt gondolnánk. Miközben a tanár számol a gyerek pedig játszik a hangszeren, ez a ritmikus stabilizáció érzetét kelti.
A zongoraoktatásnál maradva eredményes módszer a szavak számolása is. Kisebb gyerekek számára a számok zavarók lehetnek, mivel megszokták, hogy az ujjaikat a billentyűkön számolják. A számok szavakkal való helyettesítése lehetővé teszi, hogy az ujjaikkal a billentyűkre koncentráljanak, a szavakkal pedig az ütemre.
Ha visszaemlékszik az óvodás vagy kisiskolás korra, bizonyára felsejlenek azok a kifejezések, mint a „tá-ti-ti-tá”, vagy a „gyors-gyors-lassú”. Ezek a tempót fejezik ki szavakkal. Kisgyerek korban ezt lehet gyakorolni tapsolással, dobolással, trappolással. A szavak megfelelő tempójú kiejtése és a párhuzamos cselekvés jelentős mértékben fejleszti a ritmusérzéket, és ezáltal a későbbi olvasási készségeket is.
Koppintás vagy metronóm kattintás
A kezdő zongoraleckék során egy másik nagyszerű módszer az ütem gyakorlására a kézzel való koppintás vagy a metronóm használata.
A metronóm értékes segédeszközként szolgál ahhoz, hogy helyesen állítsák be az ütemet, és ennek köszönhetően állandó ritmusban szóljon a zene. A metronóm nagy kihívás a gyerekek számára, hiszen csapongó természetükkel ellentétben tartaniuk kell az ütemet. Ezzel a fegyelmet és a figyelmet is fejleszti.
Az otthoni ritmusérzék fejlesztéshez a kézzel történő koppintás és a metronóm is hasznos segítség lehet.
Tippek:
· Annak érdekében, hogy gyermeke könnyen el tudja sajátítani a ritmusérzéket és az időzítést, fontos a lassú indulás.
· Bátorítsa gyermekét, hogy csettintsen az ujjaival, vagy doboljon a lábaival, amikor egy adott ütemben énekel vagy zenél.
· A gyakorlat és az ismétlés a tanulás kulcsa, és ez igaz a ritmusérzék fejlesztésére is.
A felsorolt tevékenységek és tippek elősegíthetik a gyermeke korai életkorában a jó ritmusérzék kialakulását. Bármelyik tevékenységet vagy módszert is választják, a legfontosabb az, hogy a tanulás ne unalmas, hanem szórakoztató legyen.
